Sok tévedést hordoz a múlt

Ahogyan múlik az idő egyre több új embert ismerünk kik életünk részévé válnak. A kötelék két ember között lehet szoros melyet megbontani nem lehet. Azonban az is elég ha csak egy néhányszor találkoztok de akkor csodálatos, papírra vethetetlen furcsa érzés keletkezik szívetekben. Lehetséges, hogy tudat alatt annyira vágyunk az illetőre, hogy elménk egy kis része kényszeresen is azt diktálja, hogy a közelünkben kell tartani. Este mikor mindenre sötétség borul, csupán csak a csillagok tündöklő fénye az mi átüt a függöny anyagán, füledben halk dallam suttog te pedig csak arra tudsz gondolni most vajon merre lehet illetve újra és újra lepörgeted a fejedben, hogy legutóbbi találkozásotokkor milyen módon viselkedtél és azt, hogy mennyire sikerült azt a benyomást keltened, hogy téged a legkevésbé sem érdekel miközben bent ott ahol a legérzékenyebb énünk lakozik iszonyatosan sebzettnek érzed magad. Megölelnéd utána pedig eltaszítanád magadtól hiszen kínoz a hiánya de mégis amit veled tett megbocsáthatatlan. Most pedig itt vagyok erőm fogytán ahhoz, hogy újabb fejezetbe kezdjek veled, nem kívánok mást, csak azt, hogy végre olyan boldog lehessek, hogy a talaj felett két méterrel lebeghessek. 

Kínoz a hiányod

Megfogalmazhatatlan mindenen átütő érzés mely most kavarog bennem. Oly sok idő után újra látni felér ezeregy mámoros pillanattal. Két fajta érzés váltakozott lelkemben, harag melyet te keltettél bennem, mely vezérlése miatt kétszer akkora fájdalmat akarok neked okozni illetve azok a csodás érzelmek melyeket csak te tudsz kiváltani belőlem. Leplezni előtted, hogy mennyire hiányzol valójában pokoli érzés. Elakarlak taszítani magamtól de egyszerűen nem tudlak mert annyira nagyon bezártalak szívembe. Csak ölelnélek míg világ a világ, ki akarnám élvezni azt a pillanatot, percet, órát amikor színleled felém a boldogságot én pedig elhiszem és átadom magamat az érzésnek. Ha tudatában lennél, hogy mennyi mindent adtam fel miattad ami nagyon is én voltam akkor talán máshogyan látnád a dolgokat és nem engednél utamra ilyen könnyen.  Bizony - bizony az általad kialakult érzések rabjává váltam.

Hey darling

Tudjátok vannak pillanatok melyekért nem csak érdemes de kell is élni! Ahogyan kezei az oldaladhoz érnek, hogy megcsikizzen te felhőtlen nevetésen törsz ki az a pillanat mikor azok a bizonyos részecskéék egymásnak ütköznek. Melyből lesznek a boldog pillanatok és a csalfa kacajok. Bár minden napon eszedbe jutnak a bizonyos téves lépések melyeket életed során elkövettél.. de hát a hibáinkból okulunk. Furcsa érzés mikor valaki csupán a barátod és folyton folyvást csak azt hajtogatod, hogy  nem tudnál rá másképp nézni mégis van legalább egy olyan pillanat amikor megfordul a fejedben, hogy milyen is lenne együtt feküdni és kelni vele. Azt hiszem én is ebben a cipőben járok. Tekintetemről, szám mellett lévő kis gödröcskékből melyek akkor jelennek meg mikor megnevettet próbálom eltüntetni annak nyomát, hogy mennyire megbolondulok mikor a közelemben van. Pedig a homlokomra van írva kerek perec, hogy mennyire vágyok rá. Szóval azt hiszem a barátság határait már réges-régen átléptük. Most következik a várakozás, várakozás arra  mikor ütköznek, hoznak létre valami mindenek felett álló csodás dolgot  az apró kis részecskék.

Love is you

Akárhogyan is tagadjuk azt, hogy nem gondolunk vissza volt szerelmeinkre mindannyian tisztában vagyunk azzal hogy míg világ a világ a nyomok melyeket bennünk hagytak nem múlnak el egy röpke pillanat alatt. Amint meglátod, a tekintetek összeakadnak,lábak remegnek, szív megdobban. Látod szavak nem is kellenek hiszen ez egyértelmű jele annak, hogy érzel iránta valamit. Bízni abban, hogy hamarosan oda megy majd hozzád és átkarol. Mikor végre beteljesül a mámoros pillanat, azt kívánod bár sose érne véget hiszen még egy örökkévalóságig tudnád karjaid közt tartani. Amikor valaki elsuhan melletted s illata teljes egészében olyan mint az övé, előtörnek belőled a rég elfeledett emlékek. Az űr benned iránta sokkal nagyobb mint eddig volt, ha tehetnéd visszapörgetnéd az időt, hogy  még egy kis időre a tiéd legyen és hogy abban a bizonyosságban élj, hogy boldog vagy. Minden bizonnyal keresed a lehetőséget, hogy újra szárnyalhass, szerethess, igazán élhess. Még egy a szerelemhez fogható bonyolult dolog nincs a világon azonban még is ez az amely minden embert éltet.

Elvittél oda, ahol titkon folyton vágytam, új színt adtál az amúgy is szürke világban. Ezernyi érv, mi hozzád fűz, minden perc egy évet ér. Nem csak ismerlek, érzem rezdülésed, ingered, hogy tényleg boldog vagy, vagy éppen csak színleled azt hogy mennyire bántott meg a világ kicsi lány. Én boldog voltam, aki boldognak lát. De most kihűlt ágyamban üres helyed lett a magány, illatod idővel odaképzelem, amikor fáj a múlt, ami nem változik, bárhogy is alakult...

Feel through the moments!

Torkomból lassan kiáramló szavak melyek a levegőben mondattá alakulnak. Egykori sérelmek, álmok, szerelmek melyek most gyorsan tovaszállnak. Itt a nyár, mindenki fejében az kattog csupán tikk, takk itt a nyár!   Felszabadító érzés mikor elmész megvenni idén az első fürdőruhát azon diskurálva vajon biztosan jól áll? Az utcák, kertek és terek csordultig vannak élettel, színekkel azzal a bizonyos nyári nyüzsgéssel. Testileg is lelkileg is egyaránt változáson megyünk keresztül. Mindenben csupa-csupa jót látunk és a helyzeteket sokkal ésszerűbben kezeljük.  Aztán mikor még csak éppen feleszmélünk arra, hogy itt a szabadság ideje, a várost ellepik a fesztiválozó fiatalok. Mindenkin érződik az a meg nem magyarázhatatlan pezsgés, akarva akarás, csacskaságokra kaphatóság. Van egy híres neves mondás: " ami a fesztiválon történik az ott is marad! ". Számos pompás emlék kavarog bennem melyet az elmúlt évek során megszereztem ezen időszak alatt. Remélem talán a szerelem is olyan váratlan fordulatokat tartogat számomra az elkövetkezendő 3 hónap során amelyekre még csak gondolni sem merek!